Minden kezdet nehéz??
Én is, mint minden gyerek nagyon finnyás voltam az ételeket tekintve. Kedvencem a csupasz tészta volt néha egy kis majonézzel. Azt a néhany ételfélét, amit megettem, is csak majonézzel voltam hajlandó fogyasztani. Nagyon válogatós voltam és kisétkű. De az idő elteltével már megbarátkoztam a paradicsomos tésztával is. És itt kezdődött a szerelem. Egyszer édesanyám közölte, hogy nincs kedve megcsinálni nekem, és amúgyis! Elég nagy vagyok már ehhez az egyszerű étel elkészítéséhez. Akkor még paradicsom püré konzervet használtam, kevés fűszerrel hozzákeverve a tésztához a végén pedig reszelt sajttal koronáztam meg. Mára ez már teljesen megváltozott! A főzés a szenvedélyemmé vált! Már paradicsomos tésztát is HÁZI paradicsompüréből készítek, amit a szüleimmel minden augusztusba mi teszünk el. (Erre hihetetlen büszke vagyok, mivel nem kis munka áll mögötte.) Megszállottságom addig jutott, hogy 2015. december 19-én sikeres OKJ-s Szakács vizsgát is tettem, bár azóta időm nagy részét egyetemi tanulmányaimba fektetem. DE! Minden szabadidőmben, amikor csak lehet, a konyhában sürgök-forgok vagy szakácskönyveket, magazinokat forgatok. A sütés kissé távol áll tőlem, de van 3-4 féle sütemény, amit szívesen készítek. Bár ahogy mondani szoktam:
„A főzés szenvedély, a cukrászat tudomány.”
„A főzés szenvedély, a cukrászat tudomány.”


Megjegyzések
Megjegyzés küldése